Készült: Egyik este, mikor úgy döntöttem, új életet kezdek! A vers nem minden részlete igaz!

Cím nélkül (ha van valami ötletet címnek, szólj!)

Az emberek összesúgtak mögöttünk,

de minket nem érdekelt, csak egymással törődtünk.

De boldogságunkat egy hír széttörte,

nem volt senki, ki a kapcsolatunkat megmentse:

kezdődött vitával, éles szóváltással,

majd folytatódott önmarcangolással.

Nem értettem, mért történik ez velünk,

mikor szerelemben kellett volna lennünk,

de nem ez történt, mert csak egymás hibáit láttuk,

pedig tudtuk, hogy ezzel csak növeljük a kárunk.

De ekkor egy csoda repült felénk,

és kételyeinket valakik elcsenték:

újra csodálatosnak láttunk mindent,

míg elérkezett lassan a nyári szünet.

Ekkor jött egy ember, ki pletykát terjesztett,

és máris vége lett az újra összeforrt szerelemnek.

De minderről én túl későn szereztem tudomást,

mikor már úgy döntött, választ valaki mást.

De én reménykedtem, hittem az álmokban,

de ekkor újra itt teremtem a valóságban,

és rá kellett jönnöm, hogy a remény tovaszállt,

és Ő is már boldogan messze jár.

Túl nagy volt a teher a vállamon,

nem bírtam tovább, megástam a saját sírom.

De ekkor újra felcsillant a remény halvány csillaga,

sokat segített az új élet, és az új iskola,

most már visszatért a kedvem, és újra tudok hinni,

de nem szeretném ezt a borzalmat még egyszer átélni.

Újra pozitívan látom a dolgokat,

és remélem, ez egy ideig nem változhat,

mert az emlékek láncát az idő végleg elszabta,

de ez volt életem egyik legszebb, de legnehezebb időszaka.